Mikor kerültél először közelebb a motorokhoz?

Édesanyám hasában. Az édesapám motoron, állapotosan vitte őt, valószínűleg itt lehetett az első rezdület, ami megfogott. Aztán 6 éves voltam, amikor a nagybátyám – aki krosszversenyező volt, maga elé ültetett és vitt, amikor járatós volt a motor. 80-al mentünk és nagyon féltem. Aztán persze kinőttem ezt a félelmet. 11 éves koromban már saját motorom volt. Végig jártam a rokonságot nyár végén, hogy karácsonyra ne vegyenek nekem semmit, hanem adjanak valamennyi pénzt, mert nagyon gyűjtök valamire. Persze nem mertem megmondani, hogy mire. Így összejött 2500 forint és 2200 forintért vettem egy Riga 11-et.

Hogyan jött mindebből a kaszkadőrség?

15 éves koromban kezdtem el krosszozni Kökényesi Gyurinál a Vörös Október SE névre hallgató szakosztályban. Utána endúróztam majd érkezett a lehetőség. Kökényesi Gyurit hívták mindig, ha filmekben valami motoros jelenetet kellett csinálni, hogy a szakosztályból néhány srácot megkérdezzen, van-e kedvük megcsinálni, illetve, hogy kinek van kedve motoros kaszkadőr vizsgát tenni. 18 éves voltam, amikor letettem ezt a vizsgát. Abban az időben túl sok film nem volt, de ha kellett még ember Gyuri közülünk választott és vitt minket filmezni. Ezek voltak a kezdő lépések. Körülbelül 12 éve forgatok nagyon sokat filmekben, akkor kezdődött el, hogy nagyon sok produkciót hoztak Magyarországra. Először csak autós és motoros jeleneteket csináltam, de mivel a motorozás mellett küzdősportokkal is foglalkoztam, elkezdtem csinálni a verekedős jeleneteket is. Jártam edzésekre és megtanultam minden olyan dolgot, ami a gyalogos kaszkadőr szakmához kell, ha lehet így fogalmazni. A kaszkadőrség négy szakágból áll: autós, motoros, lovas és gyalogos. A gyalogos egy összetett dolog, ott minden van, égés, felrobbantás, le kell ugrani, lelőnek... A négy közül csak a lovas részét nem űzöm, mert vannak nálam ezerszer ügyesebb lovas kaszkadőrök, akik ameddig én motoroztam ők lovagoltak.

Eléggé sok filmben szerepeltél, ahogy említetted. Melyek voltak ezek?

Andrej Koncsalovszkij ( aki egy híres orosz rendező és az ő nevéhez fűződik a Tango és Cash ) Diótörőjének fantasy változatában a főszereplőnek, John Turturronak voltam a dublőre, ahol gyakorlatilag szinte 90%-ot én szerepeltem, hiszen motorozni és verekedni is kellett. Turturro majdnem csak a szöveget mondta el. Egyébként nem lehetett megkülönböztetni minket, ezért könnyű dolog volt a rendező szempontjából is, mert be voltunk maszkolva egy patkánykirálynak és gyakorlatilag teljesen egyformák voltunk. Illetve még az ellenség, egy majom is én voltam. De dolgoztam együtt Jean Renoval -ő a kedvenc színészem-, illetve John Cusack-kal is.

Számos országban megfordultál már stuntriderként. Van-e esetleg kedvenced vagy olyan, ahol Te vagy a kedvenc és visszahívnak?

Igen, nagyon szeretünk külföldre is járni. Horvátországban és Olaszországban sokat lépünk fel, de szinte egész Európában visszatérő vendégek vagyunk, és voltunk már Ázsiában is. Most tárgyalunk a Hawaii szigetekkel, így ha minden össze jön, november környékén kiutazunk és 1-2 hónapot kint töltünk a holt szezonban, amikor nincsen sem forgatás, sem fellépés másutt. Gyakorlatilag ahol felléptünk mindig visszahívnak, ez egy nagyon jó visszajelzés. Lehet azt mondani, hogy a legkeresettebb csapat vagyunk, nem csak Magyarországon, hanem Európában is.

Egész végig csapatról beszélsz. Mesélnél kicsit a többiekről?

A mi specialitásunk a többiekkel szemben, hogy mi sokszemélyes mutatványokat csinálunk. Annak idején mikor elkezdtem ezt az egészet és versenyeztem is, akkor azon gondolkodtam, hogy nyilván megtanuljak mindent amit mások is tudnak, de hogy valami teljesen mást kéne csinálni, ne egy legyek a sok közül. Egy amerikai csapat próbál minket utánozni, illetve egy-egy mutatványt lopdosnak el tőlünk, ami persze jó érzés, ez nekem nem probléma. Mindent úgy sem tudnak megcsinálni, bár voltak rá kísérletek. Egy horvát srác van, aki nagyon ügyes és nagyon sok mutatványt másolt tőlünk, nagyon jó barátok lettünk, rendes és ügyes srác. Ő jól csinálja a gyakorlatokat, az amerikaiak, úgy ahogy éppen sikerül nekik megcsinálni… Jelen pillanatban a csapat tagjai Katona Ádám és  Bertalan Ádám, illetve természetesen a fellépések alatt 2-3 hölgy a közönségből. A csapatból egyébként Bertalan Ádám is hivatásos kaszkadőr, együtt dolgozunk filmekben is. Az ő apukája is kaszkadőr, aki be szokott segíteni, ha az Ádi forgat. Ezért próbálunk a showba kicsit kaszkadőrös vonalat is belevinni. Például van egy olyan jelenetünk, amikor leesik mögülem az Ádám a quadról és ezt úgy adjuk elő, hogy a közönség azt hiszi ez véletlen volt és nagy riadalom van az arcokon. Én ijedten megfordulok, a fordulás közben feljön 2 kerékre a quad, majdnem elesek, és ekkor jönnek rá, hogy ez is a show része, amikor át megyek felette 2 keréken, de úgy hogy teljesen belassítom a motort a feje felett és kivigyorgok a közönségre. Pirotechnikát is használunk, nagy tűzet, tehát tényleg látványos.

Említetted, hogy a közönségből választod ki a lányokat és ugye ott nem tudhatod, hogy életében ült-e már motoron. Sikerült már „elhagynod” lányt?

Elhagyom, de szándékosan. Van egy olyan mutatványunk, amikor én leugrok a quadról, a lány ott marad és megy egyedül. Gyakorlatilag a mutatványok úgy vannak felépítve, hogy a nézők szempontjából ez a lehető legbiztonságosabb legyen. Az, hogy fél egy kicsit vagy megijed, azzal nincsen semmi probléma. A félelem az életben tart. Én is szoktam félni, ha nem félnék már nem élnék. Az a kaszkadőr, aki nem fél az egyszer használatos kaszkadőr. Ezeket a nehéz és veszélyes dolgokat meg kell tanulni és biztonságosan csinálni. Amikor felfektetem, felhasaltatom vagy ültetem a lányokat a motorra, azt olyan pózban teszem, hogy én a kezemmel és lábammal tartom őket. Akkor tudnak leesni, ha én leesek. Annál a jelenetnél, amikor én leugrok a quadról hátsó kerekezés közben és otthagyom a hölgyet menet közben, akkor nagyon megijednek, főleg amikor látják, hogy elszaladok mellettük. Akkor már egyértelmű, hogy nem vagyok ott. Van, aki hátranéz, mert nem hiszi el, hogy én futok mellette. De annyira kapaszkodnak az életükért, hogy nem engedik el, nem esik le senki, a lábát is beállítom előre.

Neked volt már nagyobb bukásod?

Nyilván itt arra gondolsz, amiért nem fizetnek. Igen, jó pár évvel ezelőtt volt egy nagy bukásom, totálkárosra is törtem a Buell-t, egy műszaki hiba miatt. A motorban az első villa és első kerék nem volt benne, egy bakról indultam el és a mutatvány az lett volna, hogy társam kirántja a bakot és úgy megyek hátsókeréken. Az akkumulátor pozitívkábel úgy megy el a Buell-nél, hogy a vázhoz hozzáér és a sok év alatt kidörzsölődött a rezonanciától. Előtte már csinált olyat a motor, hogy leállt egykerekezés közben, de akkor benne volt az első kerék. Nem találtam meg a hibát, mert egy eldugott vezetékről volt szó. Sajnos ismét megtörtént ez a dolog, ott nem tudtam mit csinálni, lecsapta a motor az elejét. Ebből lett egy nagy perecelés. Két sarokcsontom repedt el. Illetve endúró versenyen volt egy nagy balesetem. Kijöttünk egy erdős zárt szakaszról, faluszélén pedig egy részeg  egy autóval elütött. 3 napig voltam olyan állapotban intenzíven, hogy nem tudták, hogy élek vagy halok. 7 bordám tört, a vesém, lépem, mellkasom zúzódott és a medencecsontom tört el két helyen. Újra tanultam járni, 47 kilósan jöttem ki a kórházból. Mondták, hogy nem motorozhatok többet, én meg mondtam, hogy abba belehalok. Úgyhogy, megtanultam járni és 1990-ben, 2 évre rá megnyertem endúróban a magyar bajnokságot.

Kik még azok a stuntriderek, akiket nagy tehetségnek tartasz itthon?

Elsősorban a Mókus, akit nagyon nagyra tartok és a világ egyik legügyesebbjének gondolom. Ő régen Simsonnal kezdte meg Pannóniával és ezekkel szerzett magának hírnevet. Felült nagymotorra és megtanult mindent amit a világ legnagyobbjai tudnak, majd tovább fejlesztette a saját stílusában. Benne az a jó, hogy bemutatót is jól csinál és versenyen is nagyon jó. Tavaly a világbajnokságon második volt. Attól, hogy valaki jó egy versenyen, nem biztos, hogy a közönséget is tudja szórakoztatni, az egy összetettebb dolog, az egy igazi cirkusz. A másik az Angyal Zoli, „Szemöldök”, aki szintén nagyon ügyes és, ha versenyről beszélünk, mint sportágról, akkor ő is a világ elitjébe tartozik.

Utcán is motorral közlekedsz? Egyáltalán van utcai géped?

A szobában itt most mögöttem áll egy gép. Egy épített Buell, ami nincsen még kész, konkrétan 6 éve, de hiányozna, ha eladnám. Egyébként a fellépő motorjaim utcai motorok csak nincsenek levizsgáztatva. Nem motorozok már utcán, sokat motoroztam, mivel 39 éve van saját motorom. Nem szoktam nagydobra verni, de van két robogónk is a párommal. Zárt sisakot veszek fel, hogy nehogy felismerjenek és, ha nagyon olyan a tennivaló, akkor felpattanok és robogóval elintézem a dolgokat. De egyébként félek az utcán motorozni. Több százezer kilométer van mögöttem utcán is. Arra nincs időm, hogy elmenjek túrázni, mert tavasztól őszig minden hétvégén fellépésem van. Télen pedig inkább elmegyek krosszozni. Szeretnék magamnak egy trial motort venni, amivel szintén tudnék edzeni és tréningezni. Tehát gyakorlatilag, akkor ülök motoron, amikor szeretnék és úgy motorozok, ahogy kedvem tartja. De nyílván, ahogy én szeretek motorozni, úgy utcán nem motoroznak, nem tehetjük. Tehát félek, hogy elütnek, félek a többiektől. Ha engem elütnek, akkor hétvégén nem tudok fellépni és forgatni menni és nem láthattok minket, pedig még sokszor tervezünk találkozni veletek!