Megoszlanak a vélemények, hogy ki milyen szakaszokat részesít előnyben egy motoros túrán, de a legtöbbünknek bizonyosan pompás érzés felfedezni egy-egy új utat. Több motoros egyik kedvelt szakasza az olaszországi Stelvio-hágó, legfőképp amikor nincs nagy forgalom rajta.
A Stelvio-hágó (olaszul Passo dello Stelvio, németül Stilfser Joch) Bormio és Prato allo Stelvio között fekszik az SS38-as úton, amely Olaszország legmagasabban fekvő hegyi közúti hágója. Az utat 1825-ben nyitották meg, 2500 munkás 5 évnyi munkáját követően. Az út vonalvezetése remekre sikeredett, azóta gyakorlatilag mit sem változott.
Legmagasabb pontja 2757 m, ezzel a Keleti-Alpok legmagasabb, Európa második legmagasabb hágója. Az út megesik, hogy 10% felett emelkedik, aki még nem járta be, az higgye el örülhetünk, hogy ezt motorerővel küzdhetjük le. Északkeleti szakasza 48 számozott hajtűkanyarral emelkedik a hágóig. A téli időszakon kívül az év további szakaszában járható számunkra, viszont az úton tartósan számíthatunk a szembeforgalommal és mivel felezővonal nincs felfestve, a kanyarok bevételét jobban meg kell tisztelni.
A hajtűkanyarokkal tagolt hegyi szerpentin közel ötven kilométere alatt több ezer méter szintkülönbséget küzdünk le, így jó pár sebességváltással, és fékezéssel számolhatunk. A környék felfedezése, az út számos panorámakanyarja azonban nem hanyagolható el, aki erre jár, az Európa egyik legszebb útját ismerheti meg. A szezonban, legfőképp szép időben nagy a forgalom az úton, de mi ottjártunkkor késő délután szinte egyedül motoroztunk.
Egy kis ízelítő a videó által:







