Ahol csónakkal viszik át a túlpartra a motort - extrém túra Madagaszkáron
2017.11.08. 12:46
Ahol csónakkal viszik át a túlpartra a motort - extrém túra Madagaszkáron

Különleges túrabeszámolókról már olvashattatok nálunk korábban is, de ami most következik, az sokakat meg fog lepni. Egy fiatal angol lány élményeit osztjuk meg veletek, aki Madagaszkárt járta be két keréken és nem unatkozott egy percet sem. Még szerencse, hogy egy endurokrossz géppel indult útnak, ami bírta a gyűrődést.

Tiffany Coates egyedül vágott neki a madagaszkári túrának, csak egy rövid szakaszon csatlakozott hozzá a nővére. A bevállalós angol lány nem tudta magával vinni BMW R80GS motorját, így amikor megérkezett a szigetországba, a három hónapos túrához helyben vásárolt egy Suzuki DR350-est.


 

Mint Tiffany elmesélte, jó döntésnek bizonyult ez a gép, mert Madagaszkáron az utak alig 20 százaléka aszfaltozott, ráadásul még ha szilárd burkolat is van rajta - legalábbis hivatalosan - azt sem nevezhetjük tüköraszfaltnak, csupa kátyú és gödör a legtöbb ilyen út, ha egyáltalán van rajta még némi burkolat. Egyszer még egy, a térképen főútként feltüntetett "sztrádáról" is kiderült, hogy szilárd burkolatnak nagyon rég nem látta nyomát, valójában egy gödrös-saras túlélőpálya volt. Egy szóval, Madagaszkár igazi off-road paradicsom!

De nem csak az utak állapota miatt szenvedett Tiffany. Az országban ugyanis hidakból sincs sok, a legtöbb folyami átkeléshez "kompot" kell használni. Persze ahogyan sok minden nagyon más Madagaszkáron, mint ahogyan mi megszokhattuk, a komp sem egy olyan motoros hajó, amivel például Tihanyból tudunk átkelni Szántódra. Kis, kenuszerű, fatörzsből vájt csónakokat használnak a helyiek, hogy átszeljék a folyókat, így az angol lánynak is ilyen lélekvesztőt kellett használnia. És persze a Suzukit is egy ilyen kis fa csónakba kellett beküzdeni.


 

Nem csak a Suzuki csónakba pakolása volt meghökkentő élmény, hanem a folyó partjáról a tovább haladás is kissé kalandosra sikeredett - mesélte Tiffany. A folyómeder környékét ugyanis barnásvöröses sártenger szegélyezte 200 méteres szélességben, csak egy vékony kis gyalogösvényen lehetett járni - és motorozni.

- A szokásos stratégiám az volt az ilyen esetekben, hogy a helyiek által legjobban kitaposott részen próbáltam haladni, minél tempósabban, hogy a centrifugális erő az úton tartson. Legalábbis úgy gondoltam, ez így fog működni. De persze nem mindig jött be a taktikám. Az ilyen utakon ugyanis a kitaposott ösvények széle lejt a sártenger felé és csúszik is. Ezért elgondolni sokkal könnyebb volt, hogyan lehet átkelni, mint kivitelezni - emlékezett vissza Tiffany.


 

- Egy alkalommal nem is sikerült az úton tartanom a motoromat, belecsúsztam a sárba. A csomagjaimat sikerült leoperálnom a gépről, de egyedül esélyem sem volt, hogy a Suzukit is ki tudom emelni. Szerencsémre egy kamasz fiú érkezett nem sokára és az ő segítségével tudtuk a motort kihúzni a sárból, miközben mi is nyakig sárosak lettünk.

Tiffany a kellemetlenségek ellenére is lelkesen mesélt a madagaszkári túráról, hiszen rengeteg olyan dolgot látott, ami csak erre az óriási szigetre jellemző: hatalmas hegyek, sivatag és dzsungel viszonylag közel egymáshoz, de említhetjük a különleges állatvilágot is. Találkozott például óriás ugrópatkánnyal, látott kaméleont és lemurokat is.

Bizonyára vagyunk páran, akik a kihívások ellenére is azonnal indulnánk a kalandra... ;)

Vissza a hírekhez

Hozzászólások

Még nem érkezett hozzászólás