Az Endurance világbajnokság zárófordulója, a Bol d'Or több izgalmat is tartogatott, az itt debütáló magyar csapat ígéretes kezdés után kiesett, a Suzuki ismét világbajnok lett, illetve a verseny előtt bemutatkozott egy új formátum, a túraenduróknak kiírt gyorsasági futam. Az történt, amit évek óta pofázok: vissza kell adni a népnek a motorsportot.

 

 

A túraendurók versenyét a Moto Journal francia motoros magazin kezdeményézésére hívták össze. A Sport Adventure Race vagy ahogyan a franciák hívják, Maxi-Trails versenyt az amerikai King of the Baggers ihlette, és a mögötte futó gondolatmenet is azonos volt: ha ezeket a motorokat veszik, ezeket látjuk mindenhol, miért nincs nekik egy rendes verseny?

 

A Superbike világbajnokság is innen indult: azokat a típusokat lássuk a pályán, amiket az emberek amúgy is keresnek. Ezért indítottak sorozatot az 500-as kétüteműek árnyékában a nagyköbcentis négyütemű naked bike-oknak. És kiderült, hogy a vasárnapi győzelemből hétfőn eladás lesz.

 

 

Hogy pontosan hol siklott félre a Superbike koncepciója, nehéz megmondani, valószínűleg az első homologizációs modelleknél, mára pedig eljutottunk odáig, hogy egyre több kritika éri a Superbike-ot, amiért az ott induló motorok már sokkal közelebb állnak a MotoGP technikájához, mint a szalonokban kiállított rokonaikhoz.

 

És nagyjából ez volt az alapja a Battle of Baggersnek is, ahol ugyan a versenygépek csak sziluettjükben emlékeztetnek a széria túracruiserekre, viszont a nézők megőrültek azért, ahogyan a versenyzők túramotorokkal mentek életre-halálra. 2020-ban Laguna Secában egy betétfutammal lepróbálták a formátumot, a következő évben pedig már ötfordulós bajnokságot húztak fel rá, mostanra pedig a MotoAmerica egyik legstabilabb lába, olyan indulókkal, mint Jeremy McWilliams vagy Ruben Xaus.

 

 

Európában a baggerek piaca marginális, itt a túraendurók dübörögnek, miközben elektronikában és teljesítményben ott lihegnek a sportmotorok nyakában, tulajdonképpen érthetetlen, miért kellett ennyit várni arra, hogy valaki színvonalas versenyt szervezzen nekik. 

 

A versenyt még áprilisban hirdették meg 1100 köbcenti alatti és feletti kategóriában az alábbi típusok számára:

 

-1100: CF Moto 800 MT, Ducati Multistrada V2, Ducati Multistrada V2 S, Honda Africa Twin Adventure Sport, Moto Guzzi Stelvio, Suzuki V-Strom 800 SE, Suzuki V-Strom 1050, Suzuki V-Strom 1050 SE, Triumph Tiger 900 GT, Triumph Tiger 900 GT Pro, Ducati Multistrada 950, KTM 1090 Adventure, Moto Guzzi V85 TT et V85 Stradale, Triumph Tiger 800 XR, Triumph 850 Tiger Sport, Suzuki V-Strom 1000.

 

+1100: BMW R1250 GS, BMW R1300 GS, Ducati Multistrada V4, Ducati Multistrada V4 S, Harley-Davidson 1250 America, Harley-Davidson 1250 America Special, KTM 1290 Super Adventure S, Triumph Tiger 1200 GT, Triumph Tiger 1200 GT Pro, BMW R1200 GS, Ducati Multistrada 1260 Enduro, Ducati Multistrada 1200 Enduro, Honda Crosstourer 1200 et DCT, KTM 1190 Adventure, Moto Guzzi Stelvio 1200, Moto Morini Granpasso 1200, Triumph Tiger 1200 XR, Yamaha Ténéré 1200.

 

Alapvetően stock szabályok szerint lehetett csak módosítani a motorokat, vagyis az első teleszkóp eredeti külsejét meg kell őrizni, csak cartridge-et és felső kupakot lehet cserélni, a rugóstag szabadon cserélhető, de a bekötési pontok nem módosíthatóak, a féktárcsa mérete és anyaga nem módosítható, a féknyeregből gyárit kell használni, viszont a főfékhenger cserélhető. Az eredeti kábelkorbácsot és ECU-t meg kell tartani, a hűtőrendszer nem módosítható de a ventilátor és a termosztát eltávolítható, a légszűrőház nem mókolható, a blokkot plombálják, az eredeti külsőt meg kell tartani - és így tovább. Tehát a tuningnak minimális terep jut, a szabálykönyv nagyrésze pedig a pályahasználathoz szükséges biztonsági átalakításokat taglalja, mit kell ledrótozni, milyen hűtőfolyadék használható, hova kell dupla védőréteg és így tovább. Itt egyébként elolvasható a teljes kiírás, ha valaki rápörögne a témára.

 

 

A szervezők jól érezték, hogy lesz húzása az ötletnek, 21 nevező várta a rajtot - sokan rávágnák, hogy akinek van esze, az Multistrada V4-gyel indul, de volt ott BMW R 1300 GS, Honda Africa Twin, Voge DS900X, QJ Motor SRT 800 és KTM 1290 Super Adventure S is.

 

A rajt után pedig elszabadult a legjobb fajta pokol, a verseny hatalmasat szólt.

 

Hogy jobban el tudd képzelni, ez zajlott 70 ezer néző előtt:

 

 

 

Az a fajta őrület volt, amit a Battle of Baggers is hozott, a végén pedig minimális különbséggel, szinte fej-fej mellett két KTM ért be először. Az ő befutójuk olyan szoros volt, mint egy Moto3-as futamé, a két pilóta között 0,014 másodperc döntött. A harmadik helyre egy 1300 GS ért be, a negyedik egy Multistrada V4 lett, a legjobb 1100 köbcenti alatti motor egy F 900 GS lett, a nyergében az egykori szupermotós Jérémy Delenne-nel.

 

 

A nyolckörös versenyt esés és műszaki hiba nélkül lehozta a mezőny, és sejthető, hogy ennek lesz folytatása. Én pedig elképesztően lelkes vagyok, ugyanis a MotoGP szintje alatt a motorversenyzés válságban van. És az ilyenek jelentik a kiutat.