Az MV Agusta a motorgyártás történetének talán legszebben csengő neve - az MV rövidítés feloldása egyébként kevésbé ismert: M, mint Meccanica, vagyis ebben az esetben nem dedikáltan mechanikát, sokkal inkább mechanikai műhelyt jelent, Verghera pedig a falu, ahol az első motorjuk épült. Az Agusta pedig az alapító Domenico Agusta báróra utal. Az 1945-ben indított márka filozófiája nagyon hasonlított a Ferrariéra: utcai motort azért adtak el, hogy finanszírozni tudják a versenysportot. 1947-től 1976-ig 37 konstruktőri és 38 egyéni világbajnoki címet szereztek olyan versenyzőkkel, mint Giacomo Agostini, Mike Hailwood, Phil Read és John Surtees. Agostini 122 futamgyőzelmet és és 15 világbajnoki címet gyűjtött az MV-vel, vagyis minden idők legsikeresebb versenyzője lett. Az MV rendkívül gazdag történelme 1971-ben kapott gellert Domenico Agusta gróf halálával. A vezető elveszítése ellenére a céget még 1976-ig vitte magával a lendület, majd kiszálltak a versenyzésből, a márka pedig 1980-ra megszűnt.

 

Az MV Agustát 1991-ben támasztotta fel a Castiglioni család, ők egyébként már 1976 végén meg akarták venni a márkát, de akkor Agusta gróf örököse visszautasította az ajánlatot. A kilencvenes évekre viszont a Cagiva lett a legnagyobb olasz motorgyártó, és addigra már felvásárolták a Ducatit, a Moto Morinit és a Husqvarnát is. Náluk dolgozott Massimo Tamburini, a huszadik század legzseniálisabb motortervezője - a Bimotától igazolt szakember vezette a Cagiva tervezőrészlegét, ahol olyan projekteken dolgozott, mint a Ducati 916, és olyan kollégái voltak, mint Miguel Angel Galluzzi, aki a Ducati Monstert és a Cagiva Raptort rajzolta.

 

Claudio Castiglioninak (az alapító Giovanni fiának) viszont az MV Agusta feltámasztása volt a mániája - ezért hajlandó volt feláldozni mindent. A projekt végül sikeres lett, 1997-ben bemutatták a négyhengeres MV Agusta F4-et, amit sokan Tamburini fő művének tartanak, a motornak, amiben a mester minden tudása és ötlete benne volt. Sőt, még annál is több, például a blokk fejlesztésébe a Ferrari Engineeringet is bevonták. Közben eladták a Ducatit, hogy fedezni tudják a fejlesztést, bezárták a Moto Morinit, hogy az elhanyagolt márka veszteségeit ne kelljen fizetni, majd 1999-ben a Cagiva és a Husqvarna az MV Agusta leányvállalatává silányodtak. 2004-re minden pénz elfogyott, a Cagiva megszűnt, a Husqvarna a BMW-hez került, az MV Agusta maradékát pedig elkezdték adni-venni, míg sok kézen átmenve (még a Harley-Davidson is a tulajdonosa volt egy időben) végül egyetlen euróért visszakerült Claudio Castiglionihoz. Egy időben a Mercedes is beszállt a cégbe, de ők később menekültek belőle, és az MV Agusta Timur Sardarovhoz és Claudio Castiglioni fiához, Giovanni Castiglionihoz került. 2022-ben megjelent a cégben a Pierer Mobility (a KTM anyacége), amely szépen átvette a márka vezetését, és 2024-re már 50,1 százalékos többségi tulajdonos lett az MV Agustában.

 

Noha még nem tudni, hogy mi lesz a KTM-mel a február végén lezáródó csődvédelem után, és az is bizonytalan, hogy a cégcsoport megtartja-e az MV Agustát - a jelenlegi állás szerint az MV-nek mennie kell, a felső-ausztriai tartományi bíróság december 17-én kimondta, hogy Pierer Mobilitynak értékesítenie kell az MV Agustát, a szalon viszont nem fog eltűnni, és az MV Agusta, ahogyan eddig is, a legnagyobb vihar közepette is ki fogja szolgálni a nagyon különleges motorra vágyókat.

 

A szalon megnyitóján elhangzott, hogy az MV Agusta nem mindenki motorját gyártja, és nem csak az ár miatt: rengeteg különleges megoldást, egyedi alkatrészt használnak, olyan hozzáállással, amit nem is lehet ennél nagyobb szériában előállítani.

 

A megnyitón az is elhangzott, hogy az új motorok eladása mellett a szervizt és az alkatrészellátást is biztosítják, illetve 2025-re állítanak be tesztmotorokat is. Tehát bárhogyan alakul a jövő, a márka magyarországi képviseletét a jövőben is el fogják látni.