Még az év elején mutatta be a Kawasaki a hidrogénüzemű prototípusát, és azóta ha nem is haladtak érdemben a nagyszériás megvalósítás felé, de elkezdték szabadalmakkal körbevédeni a területet. Bár a hidrogénhajtás egy jó elképzelés, nem véletlenül nem terjedt el, számos technikai buktató akad, amit kicsiben át lehet hidalni, de a tömeggyártásba igen nehéz átvinni. Ilyen például az üzemanyag tárolása. A hidrogéntartályok ugyanis nagyon sok helyet foglalnak, és a formájukat illetően igen behatároltak a lehetőségek.

 

A Kawasaki legújabb szabadalma is ezzel a problémával foglalkozik, három megoldást is bemutat három járműtípusra: egyet sportmotorra, egyet robogóra és kettőt egy Can-Am-szerű háromkerekűre.

 

Mindhárom járműtípus esetén egy belső égésű motort táplálnának hidrogénnel, tehát nem egy úgynevezett hidrogéncellás meghajtásról van szó, ami végső soron egyfajta elektromos hajtás, csak az energiát nem akkumulátor, hanem hidrogéncella tárolja. Hogy a belső égésű motorban hidrogént elégetni miért nem lehet rentábilis, az most nem tartozik ide, de összefügg az egyik problémával: ez a hajtási mód nem különösebben hatékony, vagyis arányaiban nagyon sok hidrogént kell magunkkal vinnünk, sokkal többet, mintha hidrogéncellával hajtanánk meg egy villanymotort. A motor is nagyobb, szükség van váltóra, tehát egyszerűen nagy és nehéz lesz a nem túl fürge motorunk. Mondjuk ennyire nagy:

 

 

A másik probléma, hogy a hidrogént nagyon nagy nyomáson kell tárolni, tehát nem lehet akármilyen formájú a tank, hanem hengeresnek kell lennie, hogy ellenálljon a nyomásnak. Ráadásul úgy kell elhelyezni, hogy ne borítsa szét a geometriát. A fenti prototípusnál például ezt a szempontot teljesen figyelmen kívül hagyták.

 

A sportmotor esetén a szabadalomban a két hengert a motor fölött helyezték el függőlegesen, egymás mögött. 

 

 

 

A robogónál trükkösek voltak, a két tartályt az első pajzs mögé rejtették, a motoros térde elé, ami a súlyelosztást tekintve egy elég jó kompromisszum.

 

 

A Can-Am-szerű fordított trike-nál a két tartály a két első kerék között van.

 

 

Már csak az a kérdés, hogy a Kawasakit miért foglalkoztatja ennyire a hidrogénes motor? Erre viszonylag egyszerű a válasz, a Kawasaki anyacége ugyanis jelentős szereplő a hidrogéniparban, az előállítástól kezdve a cseppfolyósított hidrogént szállító hajók építéséig igen sok szálon benne vannak.